Aktualitások

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin-top:0cm; mso-para-margin-right:0cm; mso-para-margin-bottom:10.0pt; mso-para-margin-left:0cm; line-height:115%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-fareast-language:EN-US;}

A legfontosabb változások összefoglalása röviden:

· Az ÁFA általános kulcsa 25-rıl 27 százalékra emelkedik,

· Elektronikus számla esetén a számlabefogadónak előzetesen bele kell egyeznie

abba, hogy számára elektronikus számla kerüljön kiállításra.

· 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa. Az adónem

választhatóságának összeghatára is változik: a mai 25 millióról 30 millió forintra nő.

· Az adójóváírás kivezetése és a szuperbruttó részleges megtartása miatt a

munkavállalók nettó keresete béremelés nélkül csökkenhet.

· Amelyik cég nem teljesíti a 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének

megőrzését, azt két évre kizárhatják a közbeszerzéseknél, és nem kaphat állami

támogatást.

· A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez a munkáltató a szociális hozzájárulási

adóból adókedvezmény formájában bérkompenzációt igényelhet, de ennek feltétele,

hogy a munkáltató megvalósítsa a kormány által elvárt béremelést.

· A személyi jövedelemadó törvény új szabálya, hogy akik jövőre 2 millió 424 ezer forintnál

többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni, a törvény ezt adóalap

kiegészítésnek hívja.

· A lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja, a más településen általa bérbe vett

lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést.

· A reprezentáció és üzleti ajándék teljes összege adókötelessé vált, az összes

adóteher 51 százalék lesz.

· A biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék 1 százalékponttal emelkedik,

· A munkaadó által fizetendő tb-járulék 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

· Lényegesen csökken a regisztrációs adó, ugyanakkor az illetéktörvény módosítása megemeli a

személygépkocsik átírási illetékét.

· A bírósági eljárási illetékek is drágulnak.

· A népegészségügyi termékadó (NETA vagy chips-adó) törvényből kikerülnek azok a

termékek, amelyek legalább 50 százalékban tejet tartalmaznak.

· Fontos változás a baleseti adó. Ezt a biztosítók fizetik a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) díja után, a kulcsa 30 százalék. A mostani kgfb kampányban már felhívták a biztosítók

az ügyfelek figyelmét, hogy a közölt díjak várhatóan 30 százalékkal emelkednek az adó miatt.

· Az adózás rendjéről szóló törvénybe újként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek

lényege, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála

meglévőkkel, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását.

· A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági

felügyelet.

· Emelkedik a cégautóadó az adótábla differenciálásával.

· Jelentősen átalakul a kifizetőnél adózó béren kívüli juttatások, és egyes meghatározott

juttatások köre. A változások érintik az un. cafeteria szabályozást, a Széchenyi Pihenő

kártya alkalmazását és az étkezési támogatásokat.

· A béren kívüli juttatások után 10 százalékos mértékű ehó-t kell fizetni.

· Bővülnek a SZÉP kártya keretében adható juttatási lehetőségek.

· Új cafeteria elem a munkahelyi étkeztetés lehetősége havi 12 500 forint összegben.

· Új lehetőség az Erzsébet utalvány (hideg, meleg étkeztetésre) juttatási lehetőség a

munkahelyi étkeztetés mellett havi 5000 forint értékben,

· Alapjaiban megváltozik a veszteségelhatárolás rendszere, az elhatárolt veszteség

legfeljebb az elhatárolt vesztség nélkül számított adólap 50 százalékáig lesz

érvényesíthető.

· Az építményadóban és a telekadóban az önkormányzatok adóztatási mozgásterének

bővítése.

· Újra lesz kulturális adó.

· A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágok kedvezményesen adóznak a társasági

adóban.

· Módosult a bejelentett részesedés fogalma.

· Megváltozott az alultőkésítettség számítási módja.

· Pontosították a kedvezményezett átalakulás fogalmát, a kapcsolódó szabályozási

ellentmondásokat feloldották.

· Egységesítették a K+F fogalmi meghatározásokat a vonatkozó törvényekben.

· Egyszerűsítették az ingyenes juttatások szabályozását.

· Bevezették a tartós feltételes adó megállapítás lehetőségét.

· Lehetővé tették a bizonytalan adójogi helyzet bejelentését.

· Kibővítették az önellenőrzési kötelezettséget nem eredményező számlahelyesbítési

események körét.

· Még több társaság választhatja a naptári évtől eltérő üzleti évet.

· Bővítették a devizában való könyvvezetés lehetőségét.

· Csökkentették a bizonylat-megőrzési kötelezettség időtartamát.

· Lehetővé tették a bizonylatok elektronikus úton történő megőrzését.

· Bevezették az adóregisztrációs eljárás jogintézményét a fiktív cégalapítások

visszaszorítása érdekében .

· Bizonyos esetekben megemelték az adóbírság és a mulasztási bírság mértékét.

· Új teher a dokumentációs kötelezettség előírása az ellenőrzött külföldi (offshore)

társaságokkal szembeni elszámolások adminisztratív korlátozása érdekében.

· Jelentősen átalakul a szakképzési hozzájárulás és a szakképzés támogatásának

rendszere, szőkítve a munkáltatók mozgásterét.

Aktualitások

NAV ELLENŐRZÉSI IRÁNYOK 2011-BEN

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal február 21-én ismételten közzétette a 2011-es évre vonatkozó
ellenőrzési irányelveit. Az adó- és vám szakterületek integrációja révén még hatékonyabb,
gyorsabb és erőteljesebb hatósági jelenlétre és intézkedésekre lehet számítani.
Az ellenőrzések középpontjában a legnagyobb valószínűséggel, a legnagyobb mértékű
költségvetési kárt okozó rétegek és kötelezettségszegések állnak. Így a kiválasztás fókusza az
adózói életút (megalakulás – működés – átalakulás – megszűnés) különbözői szakaszaihoz
köthető egyes kockázati tényezők, illetve a kockázatos adózói kapcsolatok.
Hírlevelünk célja, hogy bemutassuk az idei évben várható ellenőrzési tevékenység fő irányait.

Induló vállalkozások
A frissen megalakult vállalkozások elsősorban a fantom cégek kiszűrése miatt számíthatnak
fokozott ellenőrzésekre.
Mely adózók számíthatnak ellenőrzésre?
 Ahol a székhelyet székhelyszolgáltató biztosítja
 Amely cég külföldi ügyvezetője belföldön csak kézbesítési meghatalmazott révén
van jelen
 Azon alacsony jegyzett tőkével megalakuló vállalkozás, amely már az indulást követő
időszakban nagy összegű fizetendő és emellett közel azonos összegű levonható
áfát mutat ki bevallásában
 Pénzforgalmi számla nélkül bejegyzett cégek, illetve azzal nem rendelkező áfa
fizetésre kötelezett magánszemélyek
 Eva alanyok

Működő és megszűnő vállalkozások
Az adózói életút következő szakaszában azon működő vállalkozásokat kíséri a hatóság kiemelt
figyelemmel, amelyek esetében
 elmaradtak bevallások, illetve azok összhangja hiányzott;
 gyakori a székhely-, illetékesség, illetve tulajdonosváltás;
 nagy összegű adóhátralék halmozódott fel, miközben jelentős értékesítés növekedés
történt;
 tartós veszteséget mutattak ki a folyamatos működés ellenére;
 a felhalmozódott veszteségeket folyamatosan tagi kölcsönnel finanszírozzák;

összegében és a forgalomhoz képest jelentős eltérés tapasztalható az EU tagállamok által adott kontrolladatokhoz képest;
 felmerülhetnek csalás gyanús export-import ügyletek;
 adóminimalizálás tapasztalható;
 felmerült a gyanúja szervezett csalásban való részvételnek a vállalkozás kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapulva;
Emellett az alábbi vállalkozásoknál is vizsgálatok várhatóak:
 korábban vizsgált adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosai által alapított új cégeknél;
 az azonos székhellyel, tulajdonosi körrel, ügyvezetővel rendelkező, egymással üzleti kapcsolatban álló vállalkozások esetében;
 offshore cégeknél;
 azokat az adózóknál, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.
A megszűnő vállalkozások esetében a vállalkozás vagyonát érintő ügyletek ellenőrzésére fókuszál a hatóság.

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem adózása 2011-ben

A lakás bérbeadása a leggyakoribb vállalkozási tevékenység, amelybe manapság magánszemély belevág. Mire többé-kevésbé mindenki megtanulta a szabályait, 2011-től alapvetően változik meg a rendszer. A változás nem egyszerűsíti az életünket, viszont összességében kedvezőbbé vált a lakás bérbeadása.

Bejelentési kötelezettség alóli mentesség:

Időrendben az első változás a bejelentési kötelezettség alóli mentesüléssel volt kapcsolatos. 2010 augusztus 16-tól hatályos az Art-ot módosító szabály [2010. évi XC. tv 34. § 1)], amely szerint mentesül a magánszemély adózó az ingatlan-bérbeadáshoz korábban kötelezően kiváltandó adószám megszerzésétől [Art. 22. § 16)]. A mentesülés feltétele, hogy az adózó ne akarja áfa-kötelessé tenni a bérbeadását, és ne legyen olyan ügylete, amely miatt közösségi adószámmal kellene rendelkeznie. Maga a bérbeadás meg kell, hogy feleljen az áfatörvény szerinti adómentes ingatlan-bérbeadási, haszon-bérbeadási tevékenységnek [Áfa tv. 86. §], azaz továbbra sem lehet a kötelezően adóköteles körbe tartozó tevékenységeket, mint például a garázs-bérbeadás, bejelentkezés nélkül folytatni.

A korábban már bejelentkezett és adószámmal rendelkező bérbeadónak nem kell a regisztrált adóalanyi körből kijelentkeznie, mivel a törvényi változás nem jelenti azt, hogy tevékenysége az új szabályozással megszűnt volna.
Viszont a már korábban bejelentkezett, és adószámmal már korábbról rendelkező adóalanyoknak, amennyiben bizonylatot állítanak ki, továbbra is kell használniuk az adószámukat bizonylataikon.

A természetes személy adószám hiányában is alanya az áfának, ezért bizonylat kibocsátására is kötelezett [Áfa tv.165. § 1) a)], de a bizonylatnak nem az áfatörvény számlára vonatkozó elírásainak, hanem a számviteli törvény rendelkezésének kell megfelelnie [Sztv. 166. §]. Azaz, adószám hiányában az adóalanynak számla helyett számviteli bizonylatot kell kiállítania és kibocsátania, amelyen neve és adatai mellett az adóazonosító jele szerepeltethető. Számlatömböt természetesen csak bejelentkezés után, adószám birtokában tud vásárolni. A bejelentkezésre vonatkozó módosítások nem érintik az egyéni vállalkozókat!

SZJA számítás , bevallás, befizetés

A magánszemélyek ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme 2011. január 1-jétől az összevont adóalap részeként adózik /már nem választható a különadózó (25%) jövedelemként való figyelembevétel/.

Az adóelőleg alapja a bevétel, mínusz az adóelőleg-nyilatkozat szerinti költséghányad (figyelem: ennek hiányában a bevétel teljes összege!), növelve azt az adóalap-kiegészítés összegével, azaz az adózó a lakóingatlan-bérbeadásából származó jövedelmének megállapítására, az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályoknak megfelelően választhatja:

a nem tételes költségelszámolást, azaz a 90 %-os jövedelemhányadot, vagy
a tételes költségelszámolást

(a költségelszámolás módjának választása minden önálló tevékenységére egyaránt vonatkozik).

Nem tételes költségelszámolás választásakor a bevétel 10%-a elismert költség, igazolás, számlák nélkül is, azaz 10 % költségátalány levonható az adóalapból:
JÖVEDELEM = BEVÉTEL 90%-a.
Tételes költségelszámolás választásakor költségként elszámolható kiadások az ingatlan fenntartásával kapcsolatosan jellemzően felmerülő költségek, azaz:
- a tevékenység folytatása érdekében felmerült, számlával igazolt költségek,
- a rezsiköltség*, amennyiben a felek a bérleti szerződést úgy kötik, hogy a bérlő a bérleti díjban a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére,
- értékcsökkenés (2011-től már a 3 évnél korábban beszerzett ingatlanok esetében is), mely ingatlanfajtától függően 2%, 3% vagy 6% lehet [Szja tv. 18. § és 11. sz. melléklet]. Ha az épület bérbeadása nem a teljes évre vagy nem az egész ingatlanra vonatkozik, akkor az éves értékcsökkenést is időarányosan vagy területarányosan lehet elszámolni.
- a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzésére, elállítására fordított kiadás, ha az a 100.000 forintot nem haladja meg, és ezen
- tárgyi eszközök üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkáira fordított kiadások.

*Ha a közüzemi mérőkészülékeket a bérlő nevére átíratják, és így a rezsiszámlák a bérlő nevére szólnak, akkor a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál továbbra sem számít bevételnek.

JÖVEDELEM=BEVÉTEL MÍNUSZ (TÉTELESEN) ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK SZERINT VÁLASZTOTT JÖVEDELEMHÁNYAD %

Már 2010. január 1-jétől a magánszemély az adóelőleg megállapításához, a bevétel 50%-ánál nagyobb mértékű költség figyelembevételéről is nyilatkozhatott.

Amennyiben bérbeadó 10%-nál több amortizációt és/vagy költséget le tud írni és a költségeket számlákkal igazolni, akkor érdemes a tételes költségelszámolást választania.

Mindegyik elszámolási mód esetében a kapott jövedelem szuperbruttósított összege (127%-a) a SZJA előleg alapja, ami után az SZJA 16% :
SZJA = bevétel – kts./kts.hányad x 1,27 = adólap x 0,16 (ld. példa) + EHO (évi 1M Ft feletti bérbeadásból származó jövedelemnél) = bevétel – kts./kts.hányad x 0,14

Kifizetőhelynek történő bérbeadás esetén a kifizető nyilatkozat hiányában 2010.01.01-től már nem köteles adóelőleget vonni, de ha a magánszemély nyilatkozatában kéri az adóelőleg levonását, a kifizető köteles az adóelőleg megállapítására, az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg levonási szabályok alkalmazásával.

Amennyiben a kifizető (vagy magánszemély) bérlő - nyilatkozat hiányában - nem vonja le az adóelőleget, a bérbeadónak kell az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig befizetni a 10032000-06056353-as számú személyi jövedelemadó beszedési számlára. A levont, vagy befizetett adót, az év végi adóbevallásban adóelőlegként kell figyelembe venni.

A családi adókedvezménnyel tovább csökkenthető az összevont adóalap ingatlan bérbeadásból származó jövedelem esetében is.

Közös tulajdonú (házassági vagyonközösség is) lakóingatlan bérbeadása esetén, ha a tulajdonosok ettől eltérő szerződéssel, vagy megállapodással nem rendelkeztek, akkor az adókötelezettség a tulajdoni hányad arányában terheli őket.

A 2011. évi 16%-os szja-kulccsal számítva, szuperbruttósítva, és a legkisebb költséghányadot kalkulálva (a 10%-os, azaz a nem tételes költségelszámolást véve alapul), a lakás bérbeadása után a maximum fizetendő SZJA kulcs 18,288% és akkor az esetlegesen igénybe vehető családi kedvezménnyel még nem is számoltunk.

Továbbra sem kell az adót a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja. Az evás egyéni vállalkozó változatlanul, 2011-ben is evásan adózza az ingatlan bérbeadásából származó bevételét.

Egészségügyi hozzájárulás (EHO)

Az Eho tv. szerint a magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben megszerzett ingatlan-bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében (egyéb jövedelem nem számít bele) a teljes összeg után a hozzájárulás-fizetési felső határ, azaz 450ezer Ft eléréséig (amelybe valamennyi jövedelme után fizetett eü-i járulék beleszámít) [Eho tv. 3. § 3) e)]. Az EHO összege nem a bruttó bérleti díjból számolandó, hanem a választott költség-elszámolású módszer százalékával csökkentett (azaz jövedelem) összegnek a 14%-a (ld. példa)

Kifizetőhelynek történő bérbeadás esetén a kifizető köteles az EHO összegét levonni és befizetni, magánszemélynek történő bérbeadás esetén – eltérő megállapodás hiányában - bérbeadó maga fizeti be a 14%-os EHO-t.

Az EU másik tagállamában biztosított személy jövedelme után Magyarországon nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni, de a kötelezettség alóli mentességet az illetékes külföldi adóhatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással kell igazolni.

(2010. évben eho-mentes volt az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem, ha a kiadott lakás a bérbeadó állandó lakhelye volt, ez a kitétel 2011. évtől megszűnt.)

Példa: Bruttó 200.000 Ft-os bérleti díjra

nem tételes, azaz 90%-os jövedelemhányadot választva
200.000 Ft – 10% költség = 180.000 Ft (JÖVEDELEM)
mivel 180.000 Ft*12hó = 2.160.000Ft/év, 14% EHO-t kell fizetni
180.000 Ft*0,14 = 25.200 Ft/hó (14% EHO)
180.000 Ft(jövedelem)*1,27 (szuperbruttó) * 0.16% = 36.576 Ft (SZJA)
36.576 Ft (szja) + 25.200 Ft (eho) = 61.776 Ft
Nettó bérleti díj: 200.000 Ft – 61.776 Ft = 138.224,- Ft
tételes, azaz számlákkal igazolt költségelszámolást választva ( pl. 30%-os jövedelemhányadot)
amennyiben bérbeadó úgy dönt, hogy a bevétel pl. 30%-át szándékozik, amortizációval és/vagy költség igazolással elszámolni;
200.000 Ft – 30% költség = 140.000 Ft (JÖVEDELEM)
mivel 140.000 * 12hó = 1.680.000Ft/év, 14% EHO-t kell fizetni
140.000*0,14 = 19.600 Ft/hó (14% EHO)
140.000 Ft (jövedelem),*1,27(szuperbruttó)*0,16 = 28.448 Ft (SZJA)
28.448 Ft (szja) + 19.600 Ft (eho) = 48.048 Ft (adók)
Nettó bérleti díj: 200.000 Ft – 48.048 Ft = 151.952 Ft

Megjegyzés: magasabb bérleti díj esetén, ill. ha bérbeadó több ingatlan bérbeadása miatt eho-t fizet, vagy bérbeadó ill. munkáltatója egyéb jövedelme után is eü.i járulékot fizet (bruttó jövedelem 6%-t kell figyelembe venni), amint az eho együttes összege eléri adott évben a 450.000 Ft-os plafont, a további hónapokra már nem kell eho-t fizetni!

MAGELLÁN KÖNYVELŐIRODA

Aktualitások